Vasárnap reggel indult el kis csapatunk Ausztriába, Karintia tartományába, az angol-német tábor helyszínére. A buszon a gyerekek gyorsan összeismerkedtek. Rövid pihenők után körülbelül este 6 órára értünk Obervellachba, ahol Lázár bácsi szívélyes fogadtatása várt. A szobák elfoglalása és a vacsora után lehetőségünk volt megmozgatni az utazás során elfáradt izmainkat. A Groppenstein vízesés hangulatos túraösvénye mellett egészen felfrissült mindenki.

Minden nap reggeli után csoportos nyelvórákon vettünk részt a helyi Hauptschuléban, majd a városi „kérdezz-felelek kalandtúra” következett Obervellachban. Egyre nehezebb és összetettebb feladatokat kellett megoldanunk a helybélieket megkérdezve, illetve segítségüket kérve. A hét végére már összebarátkoztunk a helybéliekkel és a gyerekek is tudták, hogy kinél kell érdeklődni a siker érdekében.

Délutánonként sokszínű programokon vehettünk részt. Ezek közül egy kis ízelítő:

Sétáltunk a „Hohe Tauern” Nemzeti Parkban, pihenésként megálltunk egy erdei játszótérnél.
A BIOS-házban fizikai kísérleteket próbáltunk ki, sőt a legbátrabbak egy marhaszem boncolásán keresztül megismerkedhettek a szem felépítésével is.
Akinek még mindig volt felesleges energiája, az a helyi uszodában vezethette le.
Két-három réteg meleg ruhát húztunk, és felvonóval elindultunk a Mölltaler Gletscherre, ahol 2800m magasan hógolyózhattunk.
Spittalban, a Porcia reneszánsz kastélyban vezetett végig a tárlatvezető, aki sok érdekes, izgalmas történetet fűzött a látnivalókhoz. A kastély termeiben a régi népi élet mindennapjaiba tekinthettünk be. Nagyszüleink, dédszüleink padlásáról ismert tárgyakat, bútorokat láthattunk. Régi iskolapadban ülve bemutatták az akkori oktatás hangulatát.
A gmünd-i kirándulás alkalmával a Porsche Autó Múzeumban csodálhattuk meg a fényes csodákat.
A makákó majmok várához utaztunk el, ahol 140 majom él. A látogató között sétálnak, és szemmel láthatóan nagyon tetszik nekik az ottani élet és környezet.
Villachban - miután mindenki beöltözött bányászruhájába - az ólom- és cinkbánya tárnájába egy óriási csúszdán lehetett lemenni, melyet nagy örömmel próbáltunk ki. Lent pedig a bányászok életéről és munkájukról hallhattunk. Utaztunk a bányavasúttal és a bányalifttel is.
Láttunk kettévágott templomot, ahol a gyülekezetet és a szószék részét egy kis gyalogút vágja ketté.
Sommeregben az igazságszolgáltatás és a kínzóeszközök fejlődésével ismerkedhettünk meg.

Esténként a programok után házigazdánk finom, meleg vacsorával várt, többek között megkóstolhattuk az igazi, házkészítésű alpesi eperjoghurtot.

Utolsó este az elkészített projekt munkák, feladatlapok értékelése és az eredményhirdetés következett. A hét során mindenki sok szép emlékkel, tapasztalattal és új barátokkal gazdagodhatott.                                                  

Ezzel a kis verssel búcsúztunk el házigazdánktól:

A VERS

Vissza a honlapra